Budapest VI. kerülete
Budapest VI. kerülete címere |
Budapest VI. kerülete zászlaja |
Egyéb elnevezés: Terézváros | |
Városrészek | Terézváros |
Irányítószám | 1061-1068 |
Népesség | |
Teljes népesség | 38 541 fő (2019. jan. 1.) |
Népsűrűség | 16 178 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 2,38 km² |
Elhelyezkedése | |
Budapest VI. kerülete
|
Budapest VI. kerülete Budapest kerületei közül a második legkisebb területű. Hagyományos elnevezése, melyet a kerületi önkormányzat is használ: Terézváros. FekvéseA pesti oldal egyik kerülete. Északról Budapest XIII. kerülete, északkeletről a XIV. kerület, délkeletről a VII. kerület, végül nyugatról az V. kerület határolja. Jelenleg a Dózsa György út, a MÁV váci vonalának felüljárója, a Városligeti fasor, a Lövölde tér, a Király utca, a Deák Ferenc tér, a Bajcsy-Zsilinszky út, a Nyugati tér, a Váci út, a Lehel és a Bulcsú utca valamint a MÁV terület által közbezárt területet nevezik Terézvárosnak. Talaja: folyóhordalék (homok, kavics, agyag: a mai Nagykörút vonalában húzódó Duna holtágának és a Rákos-pataknak volt árterülete). Átlagos tengerszint feletti magassága 103-104 méter. VárosrészekJelentős különbségek vannak a kerület egyes részei (például az Andrássy úti villanegyed és a Nyugati pályaudvar környéke) között. A Nyugati pályaudvar − Nagykörút − Podmaniczky utca − Izabella utca vonalától nyugatra (a Belváros felé) eső terület a Belső-Terézváros, míg ettől keletre (a Városliget felé) a Külső-Terézváros, avagy Pacsirtamező található. Ingatlanhirdetésekben a sok nagykövetség miatt gyakran "Diplomatanegyedként" emlegetik a Szondi utca - Dózsa György út - Városligeti fasor - Bajza utca által közrefogott elegáns villanegyedet. |
Népesség
Lakosságszám | ||
---|---|---|
Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
1870 | 39 500 | — |
1880 | 51 963 | 2,74% |
1890 | 75 300 | 3,71% |
1900 | 99 500 | 2,79% |
1910 | 101 519 | 0,20% |
1920 | 95 525 | −0,61% |
1930 | 90 131 | −0,58% |
1941 | 96 052 | 0,58% |
1949 | 82 359 | −1,92% |
1960 | 90 448 | 0,85% |
1970 | 87 937 | −0,28% |
1980 | 71 204 | −2,11% |
1990 | 59 477 | −1,80% |
2001 | 44 137 | −2,71% |
2011 | 38 319 | −1,41% |
2019 | 38 541 | 0,07% |
Népcsoportok
Jelentős nemzetiségi csoportok[21] | |
---|---|
Nemzetiség | Népesség (2011) |
Németország | 705 |
Oroszország | 211 |
Románia | 209 |
Szlovákia | 102 |
Lengyelország | 101 |
2001-ben a város lakossága 44 137 fő volt, 39 422 fő (95,96%) magyar, 492 fő (1,20%) német, 380 fő (0,92%) cigány, 100 fő (0,24%) román, nemzetiségűnek vallotta magát.[22]
2011-ben a város lakossága 38 319 fő volt, 28 264 fő (85,91%) magyar, 705 fő (2,14%) német, 448 fő (1,36%) cigány, 211 fő (0,64%) orosz, 209 fő (0,64%) román nemzetiségűnek vallotta magát.[23]
Közlekedés
Mind a felszíni járatoknak, mind a metrónak illetve a Földalatti Vasútnak köszönhetően a közösségi közlekedéssel legjobban ellátott kerületek egyike. Itt van a Nyugati pályaudvar, amelynek elődjétől, az Indóháztól indult 1846-ban hazánk első vasútvonala.
Kerületi média
- HatosCsatorna
- Terézváros (az önkormányzat lapja)
- Broadway Rádió, Terézvárosban fogható kisközösségi rádió, jellemzően hitéleti műsorokat sugároz.
Forrás: Wikipédia